2011. július 14., csütörtök

július tizenegy hétfő

reggel a Corvinban kvztam, egyedül. aztán feladtam Szerelmemnek a levelet, elsőbbségivel, mert így, már holnap megkapja, különben meg, csak három-négy nap múlva. elkommunizáltam a hátsó helyiségből egy oldscool vitrines szekrényt és csináltam belőle egy tabernákulumot. lehet fohászt írni a Magasságosnak, és hinni benne, hogy meghallgatja. reggel, mivel elég korán felébredtem, kimostam egy rég elfeledett extraharsány ingemet és kiakasztottam az erkélyre, száradni. remélem még meglesz, mert egy kisebbfajta szélvihar kerekedett. időközben este hét lett. kilenc óra alatt két vendég ... ez azért ... Kristóf szólt, hogy huszonnegyedikén lesz a Győr-Lipót félmaratoni futóverseny, és hogy lenne-e kedvem megint, bringával felvezetni? nanáhogypersze. kár, hogy Szerelmem nem lesz itthon, csobbanhattunk volna a strandfürdőben. a tavalyi tizenhat foknál, azért remélem több lesz, és most viszek magammal törülközőt. vacsorára wanna be lecsót csináltam, paprika nélkül, ahogy Szerelmem szokta. holnaptól nyári nyitvatartás. délután ötkor nyitok. nem mintha ez Szabin és Kristófon kívül bárkit érintene.
vasárnap megmutattam Anyuéknak Fiam diplomaosztóját.
Drága Jó Édesanyám elcsukló hangon mondta, mikor elsőszülött unokája vette át a diplomát: "Drága Kisfiam!"

július tizenkettő kedd

ma is bejöttem kilenckor. főztem magamnak egy kávét, bevackoltam magam a műhelybe és filmeket néztem. az Uttalan útat, a Törvénytisztelő polgárt, a Sasszemet. kettő körül kiültem napfürdőzni titkos kiskertünkbe. húsz percig bírtam. hűsítőnek a Pink Floyd Pompei-i koncertfilmje. kinyitottam. Hajnóczyt olvastam. jött Szeretett Fiam és zárásig maradt. felidézte a tábori élményeit, hogy ő mennyire élvezte, és, hogy nem is értette azokat, akik már a buszon pityeregtek. fél tizenkettőkor hazamentem.

július tizenhárom szerda

tegnap a Fiammal, még Hajnóczyról is beszélgettünk, hogy ő is olvasta tőle a Fűtőt, és tetszett neki. ma nyolc előtt egy perccel ébredtem. bemondták a pontos időt a Kossuthon. gyors tusolás, fogmosás, fekete farmer térdig felgyűrve, apacsing.komótosan elindultam. néztem a fákat, a homlokzatokat. posta. trafikba be, szűrőért. már nagyon fogytán van. meg a dohányom is, de azt nem veszek. Pueblo-t nem lehet kapni, meg nincs is annyi pénzem. Gyuri hoz nekem Ausztriából. van három csomagra való euro-apróm. útközben lekiabált a postás, hogy van egy elsőbbségis levelem. írt a Szerelmem! a Rákóczi utcán tekertem végig, hogy utolérjem és elkérjem. megvan a levél! gyönyörű szép! olyan ... igazi szerelemeslevél.
táborból írt szerelemes szerelmeslevél. főztem magamnak egy feketét. Radio Citizen-t hallgattam. éhes vagyok. van még mangalicazsír, paradicsom, meg egy pácolt heringem. a Fiam írt egy ajánlót a kávézóról.
július tizennégy csütörtök

hatkor felébredtem. a vásárcsarnokban vettem kolbászt, paprikát meg dinnyét, a pékségben mákos kalácsot. kvztam. megnéztem az Ananász expressz-t, most meg itt ülök a titkos kiskertünkben cigizve. délután -végre valahára- megnéztem a Soul kitchen-t (, hogy miért vártam vele eddig? nem értem.) olyan helyet akarok, nem nem nem. olyan helyen akarok dolgozni, mint a fent nevezett! az az én világom! miközben Szerelmemet írott szóban nyugtatom, üvölt a Smashing Pumpkins.

Drága Barátom négy hónap után  -végre!- aktiválta magát a blogján, így élvezhettem a legújabb novelláját. Szerelmem szenved a rastájától, és jól gondolta, hogy mikor ezt olvastam, halvány mosoly ült fejemre, de nekem olyan mindegy, hogy van rastája, vagy nincsen, Szeretem.   

2011. július 10., vasárnap

július tíz szombat

korán kezdtük a napot. a virágpiacon reggeliztünk -ismét- egy klasszikus sültkolbász "menüt", előtte a vásárcsarnokban vettem kenyeret, meg tojást. reggeli után  a sparban fehérhagymát me mangalicazsírt az esti alleycatre a rocker pizzához. tízkor ment el a Szerelmem ... na nem idegen országba, csak ide a Bakonyba, Bándra. kitakarítottam a Déját, majd kiültem titkos kiskertünkbe kvzni, cigizni, olvasni -Hajnóczyt-, kossuthot hallgatni, barnulni ... de alig húsz percig bírtam, aztán beköltöztem Szerelmem műhelyébe megnézni a Pink Floyd The Wall című filmjét, meg hagymát pucolni. Kristóf meghozta a kenyereket, úgyhogy legyártottam negyven darab zsírosdeszkát, most meg várom az érkező versenyzőket ... hááát, ez egy gyors lefolyású és nagyon halvány alleycat volt tizenegy résztvevővel, de tudjuk be a nyárnak és ne az érdektelenségnek. tízre le is koccolt mindenki, Kristófék is ... mentek pisztrángot sütni. hétfőn megy Bp-re a nagykerbe és hoz nekem fékbetétet, meg ... ha lesz ideje, elhozza a MKK tagsági kártyámat. nem mintha élni tudnék az általa igénybe vehető szolgáltatásokkal, kedvezményekkel, lehetőségekkel, de ... ha már kaptam ilyent, szeretném birtokolni. azt hiszem átállok a nyári nyitvatartásra. négy előtt semmiképp, de az is lehet, hogy csak ötkor nyitok. 


július nyolc péntek

Virágok közt a
balkonon a világon
nekem a legszebb

21 hete



siralmas állapotban van a bringám. nem fog a fék, nyikorog. vagy zsírért sír, vagy fogalmam sincs, de őrjítő. nem is bírtam tovább, elvittem Kristófhoz szervizelni. amíg rendbe teszik, addig egy piros Csepel Budapesttel járok.

július hét csütörtök

kicsit lemaradtam az eseményekmpublikálásával. nehezen jutok internet közelébe, a mobilon a bloggolás, meg még nem megoldott. hétfőn is bejött hozzám szeretett Fiam. Édesanyjáéktól megkapta a hőn áhított laptopot. végre nem kell azon dilemmáznia, hogy melyik filmet törölje le, ha megjelenik egy újabb évad, vmelyik kedvelt sorozatából az interneten. és hát persze, hogy én is örülök az örömének, de jobb szerettem volna, ha tőlem kapja, és nem nyomorult száz euro-t adok Neki "ajándékba", a toscanai kiruccanására. tudom!, hogy soha nem hánytorgatná fel nekem, de apaként, szerető Apaként, emiatt nagyon szarul érzem magam.

Szerelmem szombaton KIE-táborba megy a Bakonyba, jövő hét szombatig, azt követő héten meg Kapolcsra. valószínű, hogy sokszor fogok a Déjában aludni.

július kettő szombat

negyed nyolckor keltünk. Szerelmem a Győrkőc fesztiválra ment, én meg Anyuékhoz Gyirmótra. előtte a vásárcsarnokban megvettem az almát, megittam egy feketét a Corvinban. háromnegyed tizenkettőkor érkeztek meg Dávidék. tizenhárman voltunk. nem is ebéd volt, hanem lakoma. halászlé, gyümölcsleves, rántott csuka, ~ márna, ~ ponty, töltött csirke, tésztasaláta, petrezselymes krumpli, kovászos uborka, desszertnek: piskótatorta, sósrudacskák és hatlapos, amit Kati készített. Drága Jó Édesanyám hajnali négykor kelt, hogy mindennel és időben elkészüljön. a nagyszülők és én is kaptunk Dávidtól egy -diplomaosztó után készült- talláros fényképet. aztán jöttem nyitni a Déját, majd nemsokára Dávid is megérkezett. ismét baromi jót beszélgettünk, sztoriztunk, őszintére ittuk magunkat. jöttek a barátai. Lacika, meg a Csilla, majd meg érkezett Szerelmem is. hangulatát és az enyémet is beárnyékolta, hogy a fesztiválon ellopták a laptopját

július egy péntek

Virágos balkon
szép. Büszke Apák napján
Te föld, víz és ég!

20 hete

már javában tombol a nyár és idén még nem ettem őszibarackot. főtt kukoricát viszont -,hála Drága Jó Édesanyámnak-, igen.
emlékszem, gyerekként  a csónakházban, törökülésben a gumimatracon majszoltuk, könyökünkön csorgó lével, méhektől parázva, a lédús, magbaválós barackot. ma megvettem az utolsó csomag Pueblo-t. kész, ennyi volt a magyarországi "diadalmenete".
basszus! a szomszédasztalnál meg arról dumálnak, hogy érik a sárgabarack. kívánom! qrva régen ettem gyümölcsöt. ja ... nem. málnát ettem a héten. meg holnap gondolom Anyuéknál is telezabálom magam és nemcsak málnával. Drága Mamikám magára vállalta az ünnepi ebédet. tizenkét emberre fog főzni, és ismerve, terülj, terülj asztalkám lesz mindenféle földi jóval. el ne felejtsek almát venni  a Fiamnak, mint a tudás fájának gyümölcsét. két éve? a konyhaszekrény tetején figyel egy üveg bordeaux-i vörösbor. nem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy erre az alkalomra tartogattam, mert nem. amikor kaptam akkor meg akartuk inni, de nem volt otthon dugóhúzóm és fakanállal sem tudtam a dugót belenyomni, de úgy érzem, méltó lesz az eseményhez.

június harminc csütörtök

a Fiam diplomaosztója! nem voltam jelen, de videostreamen - áldassék a sufnitv neve- élőben néztem, néztük Szerelmemmel a Fecskében. felemelő érzés volt, büszkeség töltött el.

Szerelemem a műhelyben fest. hátravitte a laptopot, így legalább olvasok. Hajnóczyt. huszonkilenc év után újra és még mindig tetszik.
hétfő óta nem tudok kávét főzni, mert bekrepált a kávégép. kedden már vártam a cseregépet, és azóta is, de úgy látszik, csak várom, és baromira nem történik semmi. najó ... beesett Peti ... szószerint. kicsúszott a lába alól a papucsa és a talaj. és az eső is esik. tegnap reggel Bendegúz testvérnél kvztunk, meg megírtam -végre!- Fiamnak a levelet.

Drága Fiam!

Életed egy újabb állomásán várlak tollal kezemben.
Elképzelni sem tudom, mennyire lehet felemelő érzés, mikor a diplomádat kézhez kapod. Lehet, -de ezt majd úgyis elmeséled,- hogy csak megkönnyebbülten felsóhajtasz, hogy végre vége! ... , hogy nincs több -vizsgák miatti- stressz, sutba dobhatod jegyzeteidet, vége a hajnalba nyúló tanulásnak, ... lehet. De én, büszke vagyok! Büszke vagyok Rád, hogy megcsináltad, hogy a tudomány egy olyan ágát választottad, ami nekem is kedves, és tetted ezt szívedre hallgatva.
Büszke Apa vagyok! (vagy, hogy egy -szerintem- filmes poénnal éljek: "Előttem az utódom!")
Felnézek Rád és Boldog vagyok!
Boldog, hogy -és itt nézd el nekem, ezt az atyai "túlzást", de én így élem meg,- egy tudós, csupaszív Embert -nem neveltem, hanem- szerettem belőled.(ezen mit bírtunk vitatkozni grammatikailag, hogy belőled, vagy benned:))
Node, még mielőtt elragadna az atyai szeretet szavakba öntött árja és megint együtt sírnánk, egymás vállára borulva (egyáltalán nem szégyen) ... egyik közös kedvenc filmünkből vett idézettel zárom soraimat:

"Ó én, Ó élet. Kérdések nem szűnő árja.
Hitetlenek végtelen özöne, balgáktól nyüzsgő városok.
Mi jó ezek közt?

válasz:
Az, hogy itt vagy, hogy van élet és egyéniség, hogy zajlik a nagy színjáték, s Te is hozzáírhatsz egy sort."
                                                                                                                                   (Walt Whitman)
                                                                   CARPE DIEM!

                                                                                                                                     Szerető Atyád

hát ilyenre sikeredett.

reggel a téren kávéztunk az árnyékban, napsütésben.

június huszonkilenc szerda

Gyere hozzám
feküdj le mellém
ne tagadd meg tőlem szerelmedet
adj értelmet életemnek
lépj be otthonomba
ne bújj el az előszobában
ó, Szerelmem
menj ...
és én követni foglak
a whiskey nevében
a dal nevében
nem néztél vissza
nem tartoztál sehova
a józan ész nevében
a remény nevében
a hit nevében
a drog nevében
a szabadság nevében
elsodródtál
hogy lásd, hogyan süt a nap
mások égboltján
a United nevében
és a BBC-ében
Georgie Best
és az LSD nevében
az Atya és asszonya ...
a lélek nevében.
azt mondtad, nem te tetted
ők meg azt, hogy igen
az igazság nevében
a hecc nevében
az Atya nevében
a Fiú nevében
Kiálts nekem
senki sem figyel
hadd halljam hangodat, Szerelmem.

ezzel a dallal kezdődik a In The Name of The Father című film.

június huszonnégy péntek

Boldogságmadár
fészket rakott szívemben
bársonyos mohán.

19 hete