A következő címkéjű bejegyzések mutatása: diplomaosztó. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: diplomaosztó. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. július 14., csütörtök

július tizenegy hétfő

reggel a Corvinban kvztam, egyedül. aztán feladtam Szerelmemnek a levelet, elsőbbségivel, mert így, már holnap megkapja, különben meg, csak három-négy nap múlva. elkommunizáltam a hátsó helyiségből egy oldscool vitrines szekrényt és csináltam belőle egy tabernákulumot. lehet fohászt írni a Magasságosnak, és hinni benne, hogy meghallgatja. reggel, mivel elég korán felébredtem, kimostam egy rég elfeledett extraharsány ingemet és kiakasztottam az erkélyre, száradni. remélem még meglesz, mert egy kisebbfajta szélvihar kerekedett. időközben este hét lett. kilenc óra alatt két vendég ... ez azért ... Kristóf szólt, hogy huszonnegyedikén lesz a Győr-Lipót félmaratoni futóverseny, és hogy lenne-e kedvem megint, bringával felvezetni? nanáhogypersze. kár, hogy Szerelmem nem lesz itthon, csobbanhattunk volna a strandfürdőben. a tavalyi tizenhat foknál, azért remélem több lesz, és most viszek magammal törülközőt. vacsorára wanna be lecsót csináltam, paprika nélkül, ahogy Szerelmem szokta. holnaptól nyári nyitvatartás. délután ötkor nyitok. nem mintha ez Szabin és Kristófon kívül bárkit érintene.
vasárnap megmutattam Anyuéknak Fiam diplomaosztóját.
Drága Jó Édesanyám elcsukló hangon mondta, mikor elsőszülött unokája vette át a diplomát: "Drága Kisfiam!"

július tizenkettő kedd

ma is bejöttem kilenckor. főztem magamnak egy kávét, bevackoltam magam a műhelybe és filmeket néztem. az Uttalan útat, a Törvénytisztelő polgárt, a Sasszemet. kettő körül kiültem napfürdőzni titkos kiskertünkbe. húsz percig bírtam. hűsítőnek a Pink Floyd Pompei-i koncertfilmje. kinyitottam. Hajnóczyt olvastam. jött Szeretett Fiam és zárásig maradt. felidézte a tábori élményeit, hogy ő mennyire élvezte, és, hogy nem is értette azokat, akik már a buszon pityeregtek. fél tizenkettőkor hazamentem.

július tizenhárom szerda

tegnap a Fiammal, még Hajnóczyról is beszélgettünk, hogy ő is olvasta tőle a Fűtőt, és tetszett neki. ma nyolc előtt egy perccel ébredtem. bemondták a pontos időt a Kossuthon. gyors tusolás, fogmosás, fekete farmer térdig felgyűrve, apacsing.komótosan elindultam. néztem a fákat, a homlokzatokat. posta. trafikba be, szűrőért. már nagyon fogytán van. meg a dohányom is, de azt nem veszek. Pueblo-t nem lehet kapni, meg nincs is annyi pénzem. Gyuri hoz nekem Ausztriából. van három csomagra való euro-apróm. útközben lekiabált a postás, hogy van egy elsőbbségis levelem. írt a Szerelmem! a Rákóczi utcán tekertem végig, hogy utolérjem és elkérjem. megvan a levél! gyönyörű szép! olyan ... igazi szerelemeslevél.
táborból írt szerelemes szerelmeslevél. főztem magamnak egy feketét. Radio Citizen-t hallgattam. éhes vagyok. van még mangalicazsír, paradicsom, meg egy pácolt heringem. a Fiam írt egy ajánlót a kávézóról.
július tizennégy csütörtök

hatkor felébredtem. a vásárcsarnokban vettem kolbászt, paprikát meg dinnyét, a pékségben mákos kalácsot. kvztam. megnéztem az Ananász expressz-t, most meg itt ülök a titkos kiskertünkben cigizve. délután -végre valahára- megnéztem a Soul kitchen-t (, hogy miért vártam vele eddig? nem értem.) olyan helyet akarok, nem nem nem. olyan helyen akarok dolgozni, mint a fent nevezett! az az én világom! miközben Szerelmemet írott szóban nyugtatom, üvölt a Smashing Pumpkins.

Drága Barátom négy hónap után  -végre!- aktiválta magát a blogján, így élvezhettem a legújabb novelláját. Szerelmem szenved a rastájától, és jól gondolta, hogy mikor ezt olvastam, halvány mosoly ült fejemre, de nekem olyan mindegy, hogy van rastája, vagy nincsen, Szeretem.   

2011. július 10., vasárnap

június harminc csütörtök

a Fiam diplomaosztója! nem voltam jelen, de videostreamen - áldassék a sufnitv neve- élőben néztem, néztük Szerelmemmel a Fecskében. felemelő érzés volt, büszkeség töltött el.

Szerelemem a műhelyben fest. hátravitte a laptopot, így legalább olvasok. Hajnóczyt. huszonkilenc év után újra és még mindig tetszik.
hétfő óta nem tudok kávét főzni, mert bekrepált a kávégép. kedden már vártam a cseregépet, és azóta is, de úgy látszik, csak várom, és baromira nem történik semmi. najó ... beesett Peti ... szószerint. kicsúszott a lába alól a papucsa és a talaj. és az eső is esik. tegnap reggel Bendegúz testvérnél kvztunk, meg megírtam -végre!- Fiamnak a levelet.

Drága Fiam!

Életed egy újabb állomásán várlak tollal kezemben.
Elképzelni sem tudom, mennyire lehet felemelő érzés, mikor a diplomádat kézhez kapod. Lehet, -de ezt majd úgyis elmeséled,- hogy csak megkönnyebbülten felsóhajtasz, hogy végre vége! ... , hogy nincs több -vizsgák miatti- stressz, sutba dobhatod jegyzeteidet, vége a hajnalba nyúló tanulásnak, ... lehet. De én, büszke vagyok! Büszke vagyok Rád, hogy megcsináltad, hogy a tudomány egy olyan ágát választottad, ami nekem is kedves, és tetted ezt szívedre hallgatva.
Büszke Apa vagyok! (vagy, hogy egy -szerintem- filmes poénnal éljek: "Előttem az utódom!")
Felnézek Rád és Boldog vagyok!
Boldog, hogy -és itt nézd el nekem, ezt az atyai "túlzást", de én így élem meg,- egy tudós, csupaszív Embert -nem neveltem, hanem- szerettem belőled.(ezen mit bírtunk vitatkozni grammatikailag, hogy belőled, vagy benned:))
Node, még mielőtt elragadna az atyai szeretet szavakba öntött árja és megint együtt sírnánk, egymás vállára borulva (egyáltalán nem szégyen) ... egyik közös kedvenc filmünkből vett idézettel zárom soraimat:

"Ó én, Ó élet. Kérdések nem szűnő árja.
Hitetlenek végtelen özöne, balgáktól nyüzsgő városok.
Mi jó ezek közt?

válasz:
Az, hogy itt vagy, hogy van élet és egyéniség, hogy zajlik a nagy színjáték, s Te is hozzáírhatsz egy sort."
                                                                                                                                   (Walt Whitman)
                                                                   CARPE DIEM!

                                                                                                                                     Szerető Atyád

hát ilyenre sikeredett.

reggel a téren kávéztunk az árnyékban, napsütésben.