ma is bejöttem kilenckor. főztem egy kávét, aztán bevackoltam magam a műhelybe, filmeket néztem. az Úttalan utat, a Törvénytisztelő polgárt, a Sasszemet, kettő körül kiültem napfürdőzni titkos kiskertünkbe. húsz percig bírtam, film: a Pink Floyd Pompeii koncertje. ötkor nyitottam, Hajnóczyt olvastam, jött Szeretett Fiam és zárásig maradt. felidézte tábori élményeit, hogy ő baromira élvezte és nem értette azokat, akik már a buszon pityeregtek. bezártam, megettem a maradék kolbászt, el kezdtem nézni az Inglorious Basterds-t és fél tizenkettőkor hazamentem.
július tizenhárom szerda
tegnap Dáviddal Hajnóczyról is beszélgettünk, hogy ő is olvasta tőle a Fűtő-t és tetszett neki, mire én mondtam, hogy az én könyvemben benne vannak a korai írásai is, amiket automatikus írással írt. ezt gondolatfolyamnak hívják, mondta. én meg azt hittem, hogy ezt a szót én találtam ki :( .
nade nézzük a napom: nyolc előtt egy perccel ébredtem, ezt onnét tudom, hogy bemondták a pontos időt a kossuthon. gyors tusolás, fogmosás, felvettem a wannabefekete farmerem, térdig felgyűrtem, hozzá az extraharsány ingemet, bedobtam a táskámba a Dávidnak megígért olasz kapd elő-t, meg a katalogizálásra váró filmes dévédéket, komótosan elindultam, néztem a fákat, a homlokzatokat. első utam a postára vezetett, feladni Szerelmemnek a levelet, onnan irány a trafik szűrőért, mert már nagyon fogytán van, meg a dohányom is, de azt nem veszek. Pueblo nincs, ez a Taste meg, jó ugyan, de nagyon kiszárítja a számat, meg már nincs is annyi pénzem, úgyhogy meg kell várnom, amíg Gyuri vagy Bobek hoz Ausztriából. van még három packra való euroapróm. útközben lekiabált a postás, hogy van egy elsőbbségis levelem. írt a Szerelmem. a Rákóczi utcán tekertem végig, hogy utolérjem és elkérjem tőle. megvan a levél! gyönyörű szép a boríték, olyan igazi szerelmes, sweet cherries-es. bármennyire is türelmetlen voltam, nem téptem fel, hanem hátrajöttem a műhelybe és Szerelmem ollójával nyitottam fel. a levélpapír is ugyanolyan, mint a boríték. a levél pedig, olyan igazi, táborból írt Szerelmeslevél. azt hiszem, már bemelegedett a kávégép, úgyhogy most főzök egy feketét. kész a kávé, lekapcsoltam, a gépet, ne zabálja feleslegesen az áramot. szerintem még így is, olcsóbban kijönnék, ha beülnék valahova kávézni, mondjuk háromszázért, csak azt azonnal ki kell fizetni. nekiugrok a katalogizálásnak, csak előtte még rendbe vágom a pendrive-om, mert tegnap valamelyik lemez szarul szólt és azt le kéne törölni. kész a katalógus mind a hatvanegy lemezről. Kristóf telefonált. Radio Citizen-t hallgattam. éhes vagyok. van még mangalicazsír, meg paradicsom, meg még két tojás. úgyhogy nem fogok éhen veszni. befejeztem az Inglorious Basterds-t. a Fiam írt egy ajánlót a Déjáról. egy remekmű és -nekem- szívhez szóló. a Hét mesterlövész-en pörgök. Kristófot is számolva, ma két vendégem volt. szuper:(
igazán nem mondhatom, hogy teli gyomorral fekszem le, de úgyis mindjárt itt a reggel.
július tizennégy csütörtök
hatkor felébredtem, a vásárcsarnokban vettem kolbászt, paprikát meg dinnyét, a pékségben mákos kalácsot. a kalácsot megettem reggelire, kávéztam, aztán fekete özvegyeztem a gépen, megnéztem az Ananász expressz-t, kolbászt ebédeltem, kávéztam, most meg, itt ülök a titkos kiskertben cigizve. délután elugrok cipőkellékeshez cipőfűzőért, de most nem leszek amatőr és viszek egy mintát, hogy milyen és mekkora kell. ... a cipőfűző projekt átütemezve holnap reggelre, mert ma zárva volt. megnéztem -végre valahára- a Soul kitchen-t. olyan helyet akarok, ... nem,nem,nem. olyan helyen akarok dolgozni, mint a fent nevezett! az az én világom! miközben Szerelmemet írott szóval nyugtatom, üvölt a Smashing Pumpkins. drága Barátom négy hónap után -végre!- aktiválta magát a blogján és élvezhettem a legújabb novelláját. Szereelmem szenved a rastájától, és jól gondolta, hogy amikor ezt olvastam, mosolyogtam, de nekem olyan mindegy, hogy rastája van, vagy sem, Szeretem!
július tizenöt péntek
Távol de mégis
közel itt bennem ragyog
csillagvirágom
22 hete
július huszonegy csütörtök
megint elment a Szerelmem. most Kapolcson dolgozik a Bahia-sátorban harmincadikáig, másodikán meg, megy Kisharsányba az Ördögkatlan fesztiválra. nem elég, hogy tíz napig megint egyedül leszek, ráadásul reggel pokróc voltam. nemhogy örülnék mindent feledve, hogy még így is szeret, hogy mihasznának, semmirekellőnek érzem, de kibaszottul magam. tele vagyok szorongással. ma sem volt még senki. tényleg ... mi a f*sznak vagyok itt? nemhogy csinálnék, dolgoznék valamit, amiért pénzt kapnék. félek. mindentől félek.
július huszonhárom szombat
hogy én mekkora egy barom vagyok. a múlt heti haikut küldtem el a Szerelmemnek.
Pillangószárnyú
rügyfakasztó tavasz a
tomboló nyárban
23 hete
tegnap Stefanék megjelentek flashmob-jelleggel, hangszerekkel. költöznek Németországba és búcsúestet tartottak. végre olyan forgalmam volt, mint amire a kezdetek kezdetén -nem is nagyra vágyóan- számítottam, vártam. de meg is dolgoztam érte. negyed háromig voltam nyitva. jó szokásomhoz híven felhúztam magam (de csak magamban fortyogtam), most épp a vendég "hölgyek" pizzarendelésén ... hihetetlen mit bírtak értetlenkedni, ... meg az egyik kis wannabebölcsész picsa kisfröccs-rendelésén: "kérek egy kisfröccsöt édes fehérborból, mézzel."
-ne haragudj, de ezt nem csinálom meg. itt a kisfröccs, itt a méz.
(úgy látszik belémszorult némi konfekcionizmus, mert étel-, és italrendelésnél, mindent úgy kérek, ahogy az ital-, illetve étlapokon szerepel, nem szoktam variálni. ezt vagy belém nevelték, vagy annak a hatása, hogy én sem szeretem, ha a vendégek el kezdik csűrni-csavarni a dolgokat.) szembesültem a ténnyel, hogy vendéglátós habitusomat megörökítették filmen, szakácsként a Soul kitchen-ben.
elkészült a bringám. nem lett tökéletes, de használható. iszonyú fura volt a hattyúról visszaülni rá. az első féktárcsámban van egy kis deformitás, cserélni kéne, de ... majd ha lesz rá pénzem. Drága Szerelmem és Titi azon frakciózik, hogy a Titi kedden jön Győrbe, összeszed engem -,hogyha már úgyis szar a forgalom, legalább a Szerelememmel legyek- és levisz Kapolcsra. így kénytelen voltam elárulni a tervezett meglepetésem, hogy csütörtökön lemegyek bringával és pénteken reggel a Kristóffal jövök vissza.
Dávidot felvették az állami finanszírozású kommunikáció- és médiatudomány szak mesterképzésére. Gabba! Gabba! Hey!
július huszonöt hétfő
szombaton éjfélkor átgurultam a Lounge caféba a Szaki negyvenedik szülinapjára. mindenki túl a harmadik x-en, funkydisco á la Bakter, három tequilától sikeresen becsíptem, lassult a beszédem, olajra léptem.
megkezdődtek a Kristóf napi hetek. este névnapozás, felöntés a garatra.
július huszonhat kedd
negyed egykor találkoztam Dáviddal a Megyeháza téren, lenyilatkoztunk a tévének, beültünk ebédelni a Patióba. szégyen és gyalázat, de az idejét sem tudom, mikor hívtam meg ebédre a Fiam. ja, de. mikor Szerelmem főzött és Szabina is itt volt. lajstromba kéne vennem, hogy mit viszek Kapolcsra, hogy ne legyen esztelen kapkodás-pakolás belőle.
július huszonnyolc csütörtök
ezt a bejegyzés már pénteken írom, de megpróbálom a lehető legaprólékosabban leírni a történteket. szóval fél hatkor indultam. Pápáig semmi xtra. ott egy kicsit elkeveredtem és négy vagy öt embert kellett megkérdeznem, hogy ráleljek az igaz útra, ráadásul az endomondomat is sikeresen lenulláztam, úgyhogy csak innentől vannak adataim. Bakonypölöskén a Kisvadász nevű műintézményben ittam egy kávét, meg ledobtam magamról két pulóvert. na itt kezdett el, szemerkélni az eső, láttam egy elgázolt borzot, Noszlopon a Lucullusban vettem egy kapros-túrós pogácsát, az eső meg, rákezdett. negyed tizenegyre értem Ajkára, pontosabban Ajka végére (tízre terveztem). a város után volt egy emberes kaptató, azt hittem sose lesz vége. ekkor már ömlött az eső, a hajamat előző nap valszeg nem öblítettem le elég alaposan, mert a benne maradt sampont az eső belemosta a szemembe, úgyhogy innentől félszemmel. Öcsnél megint elkeveredtem (kb. egy tizessel), de végre megérkeztem Kapolcsra háromnegyed tizenkettőkor. a főutcán gurultam, kerestem a Mandala-udvart, egyszercsak valaki a nevemet kiáltotta. visszafordultam a hang irányába, Bendegúz testvér volt az Alexandra udvarban, meg a Nagy Peti és a Titi. felhívtam Szerelmemet, hogy szarrá ázva, de megérkeztem. kiöntöttem cipőmből a vizet, kicsavartam a zoknimat, Titivel elmentünk a Mandalába, ott kaptam egy forró teát és jött ... nem is jött, repült Drága Szerelmem. oldhatatlan ölelés és csókáradat. csodálatos dolog szeretve lenni, Szerelmesen. elmentünk a sátrához, lezuhanyoztam melegvízzel, vettem fel némileg szárazabb ruhát. a Drága vett nekem egy csodaszép fatáblás noteszt. mikor elállt az eső, elmentünk sétálni, kapott tőlem egy türkizes sapkát, csodajól áll neki ... és hogy örült ... imádom boldognak látni. ettünk egy tárkonyos vadasragulevest, tekert fánkot, visszamentünk a teaházba, mert megint el kezdett esni az eső. ja ... mikor megérkeztem, Kócos nyomott a tenyeremre egy ohmos hennát. még nem száradt meg, mikor berepült Szerelmem, úgyhogy a másikra festett egy naposat. Egyetlenem tenyerén egy ornamentikus szív volt, benne a nevemmel. ezután már ki sem mozdultunk a teaházból. lehet -sőt, biztos-, hogy voltak jó programok, de én most a Szerelmemhez, a Szerelmemért mentem. éjfélkor leléptünk aludni. '84-ben (kb.) aludtam utoljára sátorban. és most én bújtam Hozzá! egész éjjel esett. háromnegyed hatkor keltem, mert hatra beszéltük meg Kristóffal az indulást. én még ittam egy kávét, elszívtam egy cigit a már-még nyitva lévő Pokol Likban. háromnegyed hétkor indultunk, kilencre Győrben voltunk.
és ha péntek:
Hegyen és völgyön
biciklin esőben is
Hozzád, Ölellek!
24 hete
basszus! leragad a szemem.
ha másképp nem is, legalább zenében megpróbálok völgyhangulatot teremteni vagy megidézni, úgyhogy a zenét ma este Ezüst Medve szolgáltatja virtuálisan.
