Amanda Palmer (a Dresden Dollsból), és Zoe Keating egy-egy lemezét. az utóbbi zseniális csellista. friss földet kapott és átültettem a vitorlásvirágomat. nagyon szeretném és remélem, hogy magához tér. Henry Thoreau Waldeckjéből olvastam egy részletet. lenyűgöző, ahogy ír, és ahogy magasztalja, piedesztára emeli a természetet. átforgattam a '89-es Indie 16, és a '90-91-es Alterock magazinjaimat, hogy bővítsem a Dark wave night zenei kínálatát. így találtam rá, olyan feledésbe merült zenékre -amik otthon a gardróbban kazettákon figyelnek-, mint az Echo & The Bunnymen, a New Model Army, a Cassandra Complex, a Cabaret Voltaire, a Kraftwerk és a Jesus and The Mary Chain. feladat adott: ezeket kell levadásznom digitális formában. kiváncsi vagyok milyen lesz a keresési-találati arány. rakott krumplit vagy krumplis tésztát szeretnék ebédelni. megkérrem Szerelmemet, hogy hozzon nekem. vacsorára maradt még egy kis olaszos, csak sajtot kell ráreszelni. éhes vagyok! Hugh Mandel, akinek -úgy kétévente- meghallgatnám a lemezét, de soha nem jut eszembe a neve, csak annyi, hogy jamaicai volt és tizenkilenc évesen lelőtték valami drogháborúban. SzöSz megcsinálta az ALLEYCAT flyerét:
az eseményről bővebben: alleycat
(Kristóf épp most telefonált, hogy fasza lett és ezen megint sokan lesznek)
na még egy kis zene és én megyek (otthon vár a Szerelmem!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése