nehezen megy a lejövetel

a punktémáról ... ma például sorra vettem, hogy melyik Auróra szövegeket is írtam, és a zeneszoveg.hu-n le is csekkoltam, hogy valóban én vagyok-e feltüntetve szerzőként. az Élő halottnál, a Fojtogatóknál és a Közvetítőnél igen, a Robotok meg nem is szerepel az adatbázisukban, de a legnagyobb gáz az, hogy már én sem tudom a szövegét. és szerkesztettem, a wikipedia  Auróra szócikkét is, a korábbi tagokhoz 1986-ra beírtam magam (bár ezt még nem hagyták jóvá, így nem látható). 

Szerelmem krea(k)tív közreműködésével elkészültek a matricák.

szerintem ütős lett. most néztük meg a világvándor Boli (VHK, üstdob) blogját http://www.boli-trip.hu/   ... váááá!  és kaptam egy "rendezvous under the sky" kitűzőt, na vajon kitől? hát az Egyetlenemtől, ki mástól :) tegnap meg a balettosok hoztak nekem -ajándékként- Németországból Pueblo dohányt, de nem olyant, mint amit itthon lehet kapni, hanem ... még nem tudom milyent, mert még van a megbontottból és míg el nem fogy, addig nem akarom ezt is megkezdeni. és amit én már rég elfelejtettem, Szívem Pipacsa a régi bejegyzéseimet olvasva akadt erre az oldalra: https://sites.google.com/site/pzkocsmaja/

hajmeresztő boldogság

amiben létezem. 

" ... csak azért érdemes küzdeni, ami lehetetlennek tűnik! Nem hagyhatjuk veszni azt, aminek élnie kell!" /Grandpierre Attila/

épp most írta a Szerelmem: "Pajzán gondolat sem voltam, amikor Te már sztár voltál." ... jó ... biztos, hogy büszke is rám, de ebben azért van némi -egyáltalán nem rosszindulatú, inkább funny- malícia. ezt valószínű, hogy a hétvégi múltidézés mondatja vele. ... de ha már szóba került ... nekem is előjöttek újabb, már-már elfeledett emlékek. ... szóval minden voltam csak sztár nem. ismertek ... és sokan ... de csak Győrben. s hogy mindezt illusztráljam: 1986.az Aurórában énekeltem, megvolt az első fellépésem az Ifiházban az ős-Bikinivel közös koncerten, és nem sokkal rá -talán két-károm hétre- egy újabb koncert a Vasutasban a VHK-val. na, ha valamit, ezt még jobban vártam. addig csak agyonmásolt kazettákon hallottam őket, meg ismertem egy-két srácot, akik meséltek a koncertjeikről. a koncertjeikről, amik már csak azért is eseményszámbamentek, mert ritkán lép(het)tek fel. azért is volt lábremegtető nekem, mert várható volt -és az is lett-, hogy az ország minden pontjáról jönni fognak a VHK fanok, de Bp-ről meg pláne, és ennek a sokat látott közönségnek kell megfelelnem. másrészt meg ezekkel a -számomra- ikonikus, tudósemberekkel léphettem fel egy színpadon, akik elementáris erővel árasztották magukból a katartikus ösztönzenéjüket. na de ... tényleg baromi sok pesti arc zarándokolt el a koncertre -de milyenek!- ... és végig tudtuk játszani a programunkat, ami ennél a VHK-ra kiéhezett közönségnél  sikerként könyvelhető el. a Halottkémekkel nem sikerült  dumálni,mert a fellépés előtt eltüntek a színpad alatti öltözőben, de maga az élmény felejthetetlen volt és leírhatatlan, és sajnálom, hogy egy plakát vagy egy belépő sincs, amit most kitehetnék relikviaként a Déjában.