három órára, öttől nyolcig. csak úgy, passzióból. Gondoltam utána elmegyek Mistery Gang-re. nem mentem.
március tizenötödikén ki sem mozdultam, pedig ragyogóan sütött a nap -akárcsak ma-, nagy volt a kísértés, hogy bringára pattanjak, de tudtam, hogy akkor éhesebb leszek és nem elég a kaja, amim van, így az egész napomat a gép előtt és az ágyamban töltöttem. megnéztem a Komfortos mennyországot. zseniális benne a főszereplő kiscsaj, Rachel Weisz pedig szokás szerint gyönyörű.
a Komfortos mennyországon felbuzdulva, gondoltam megnézem a Mennyei teremtményeket. A számomra mérvadó kritika ugyanis az utóbbit klasszisokkal az előbbi fölé sorolta. hááát ... csalódtam. nem tudott lekötni. végig sem néztem.
ma behoztam a kávézóba Vivaldi Tavaszát Nigel Kennedy interpretálásában. végülis ... vagy mi a franc ?! fakadnak a rügyek, az arcomról lekerült a maszk. apropó, egy újabb Keith Monyó Richards-pillanat:
mintha baltával faragták volna az arcomat, pedig csak az élet, a kor, a Monyó mega tequila.
szombatra bitangjó időt jósolnak, úgyhogy fogom magam s megcélzom Baráthegyet, Tényőt, Sokorót, Ravazdot. mivel mással, bringával, amit egy tavaszi fürdetéssel -velem ellentétben- sikerült megfiatalítanom, s ha ló lenne, most biztosan nyerítene
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése