"talán budoár

vagy kikötői pincelokál

mindig vörös félhomály

buja bohém intimitás

elegánsan romlott

egyszerűen más talán"

hirdeti a tábla. látom azembereket, hogy megállnak, olvassák ... majd továbbmennek. mégcsak kilencven oldalt olvastam a baktérítőből, de már értem, hogy henry rollinsnak miért is henry miller a nagy kedvence. hihetetlen ritmusú és dinamikájúa történetmesélése -,mint egy habosan hömpölygő szilaj folyam-, és nem tördelték szét fejezetekre. valami kis csira nem lelopta a hátsó villogómat?! fck! viszont Tavasz! tombolnak a hormonok. Kristófékkal bedobtam öt monyót és -ahogy Fiam mondaná- kicsit beba. és jött halkszavú szirénem és ismét jól éreztem magam. péntekre kell egy kis primal scream meg korai öröm a kávézó falára meg kiragasztok egy régi európa kiadó plakátot - médiahecc. több mint egy hónapja nem láttam a Fiam de holnap jön.ha nincs henry rollins, ha a Fiamtól nem kapom meg a könyvét, ha nem vásárolna minden útba ejtett antikváriumban henry miller könyveket, akkor valószínü, hogy soha nem olvastam volna a baktérítőt és miért? mert megláttam a borítóját ... borzalom de tényleg mint egy ultragáz tinicsajoknak szóló szirupos nagyon szerelmes nagyon romantikus -áááá!tűzrevele!- regény. szóval ezért. hát igen nekem fontos a csomagolás de lám ... az esztétikát legyőzte a kiváncsiság. meghozták a vacsoránkat. Dávidnak milánói sertésborda meg túrógombócok -remélem most jobb lesz mint a múltkor- nekem bécsiszelet rizzsel már csak Dávid hiányzik de szerintem perceken belül ... és itt is van. na ez tökjó lett volna realtimeban de a leírtakhoz képest tizenhárom perc csúszás de ez szerintem belefér  elvégre nem vagy látnok csak apa. jó volt beszélni az eghónapjanemlátottal. nagyon csibész a kockás micisapkában wayfire-rel sötétkék melegítőfelsőben máshogykockás répanadrágban fekete converseben.és mesélte: egy óra tíz volt de még bedugta a gitárt hogy pengethessen egyet holott fél kettőkor indult a busza. minden perc számít. a kilencvenhatos korai örömöt meg magamban hallgatom