a vagonban
a vinyei állomáson
betyár barlang
az úttörő napfény
magaslesen
zakatolok ... hogy egy busz lerobban ... nade egy vonat ... pedig vár rám Bakony az én Párizsom ... egy óra csúszással de megérkeztem ... 5 km után rájöttem túlöltöztem ... nemcsak az idő volt jó nehéz volt a terep száraz mély homok meredéjek kaptatók ... körbetekertem a Pápalátókő-hegyet és erőmnek vége lett ... suhanok végre ... hegyről le ... az ösvényen kidőlt fa keresztben ... megállni nem ... kormány balra el a susnyás fogott meg ... és a másik véglet ... szintén lejtmenet ... repesztek ... fékeznem most nem kell ... lassít a homok ... csúszkál a bringa segge mikor beleállok egy mélyebb homokágyba ... menü (a szokásos: gulyásleves palacsintával) a Pokol csárdában ... desszertnek a wonderful world magyarul interpretálva ... másfél óra hanyatfekvés napsütésben fűben az állomáson ... most meg felidézem katonaélményemet ... a biciklis vagon padlóján tolóajtórésben fekszem Kerouac nyomában szabadon
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése