2011. január 22., szombat

2011. január tizenkettő szerda

kevertem magamnak egy Hemingwayt. gondoltam elkortyolom, ízlelgetem ... aztán azon kaptam magam, hogy egy  húzásra megittam. pont olyan, mint amilyennek képzeltem. a limeon csúszik a maraschino, a végére meg a grapefruit cseppet sem kellemetlen fanyar, keserű utóíze -csak azért, hogy igyál még egyet-, a fejben meg a bacardi bizsergő érzése. wonderful! ... és megtaláltam az italom! ... és nimfácska is meglepett, meglátogatott ... és este egy születésnapot ünneplő, szimpatikus társaság is volt. háromnegyed egykor zártam ... fél kettőkor meg nekiálltam hurkát sütni, mert baromi éhes voltam. fél háromkor feküdtem le, hét tizenkilenckor meg keltem (csak, mert szeretem a prímszámokat).

Nincsenek megjegyzések: