néma eufória
tegnap úgy éreztem megérdemlem, és megleptem magam egy könyvvel: Baudelaire Mesterséges mennyországok-ával. az eladó megjegyezte: a múltkorit már el is olvasta? gondolkodnom kellett, hogy mi volt az (Nabokov: Nevetés a sötétben). na de vissza a szombati eseményekre. ismét remek kis társaság jött össze, a Győri Balett illusztris tagjai Bálint születésnapját ünnepelni. jól érezték magukat, meg én is. töltődtem tőlük. háromnegyed háromkor zártam, áttekertem a csillagba Szabit megköszönteni. vasárnap, ebéd után csak feküdni akartam. képtelen lettem volna bárhova, bárkiért is kimozdulni, meleg vackomat elhagyni. elkényelmesedtem? azt hiszem, igen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése