a rómerben. elment a kedvem, de hova? én haza.
" ... vannak dolgok az életben, amik fontosabbak számomra. Hallom, ahogy kel a nap; a szél is hozzám beszél. Ismerem a csend és motdulatlanság nyelvét, és tudom, milyen az, amikor hallgat az elme." (Henry Rollins) háromnegyed tizenegyig aludtam. ettől persze samsonite-os lett a szemem, de éhesebb vagyok -úgy unblock mindenre-, mint amennyire ez zavar. ráuszítok egy szendvicset az éhségre és várom a halkszavú szirénem.
és jött egy rövid időre és kerül egyre közelebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése