leptem meg magam. tíz vagy tizenegy évesen két vagy három hetet a Mikosdpusztai Mikos kastélyüdülőben töltöttem. nem nyaraltam ... hanem ott jártam órákra és tanítás után meg kollégiumi élet majdnem abigéles de
annyira azért mégsem és az egész úgy működött hogy két-három hetes turnusokban fogadtak diákokat az ország minden tájáról és jó emlék ... vagyis ... inkább úgy mondom hogy ... akkor a tábor elején kisebb traumaként éltem meg a külvilágtól való elzártságot -akkori gyerekmértékemmel mérve- mindenféle lakott településtől távol és halóóó ... akkor még nemhogy mobil vonalas telefonunk sem csak képeslap meg posta levélváltás négynap és orromat az ablakhoz nyomva az erdőt néztem és vágyódtam a panelbe ...
innen:
és magánkézbe került és ez lett:
... mondjuk így is varázslatos
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése